Fabók Mancsit egyre többen ismerik az ország összes pontján: ő az a csupa-mosoly színésznő, aki körül virágos réteken, bábszínházi fészkekben, vásári forgatagokban örvendező gyerekek és mosolygó felnőttek hada gyülekezik, hogy egy kicsit visszarepítse őket a század eleji városligeti hangulatba. Népmesékre épülő játékai után, Fabók Mancsi most Kemény Henrik híres bábjátékából, a Vitéz Lászlóból készített egy saját verziót, nem is akárhogyan…
Az immár több mint száz éves piros sapkás úriember mellé (ahogyan azt az előadás végén elmesélte a bábjátékok történetéről szóló ismertetőjében), Fabók Mancsi ezúttal odaképzelt egy csinos, fiatal feleséget is, Vas Juliska személyében, ezzel is kicsit színesítve Vitéz László alakját. Hősünk ugyanis megosztó személyiség: vannak szülők, akik jót derülnek gyerekük mellett a palacsintasütő ütemes kongása és a szóviccek láttán-hallatán, mások összevont szemöldökkel nézik, vajon jót tesz-e a gyerekeknek a konfliktuskezelés ezen egyszerű módjának nyílt bemutatása. Jó hír az utóbbi csoportba tartozó felnőtteknek, hogy Vas Juliska érkeztével – ha nem is lesz az előadás teljesen „erőszakmentes” – de Vitéz László és az ördögök harcának súlyosabb tétje lesz. Ki ne küzdene ugyanis tűzzel, vassal, ha a szerelméről van szó?
Vitéz László és Vas Juliska találkozása egy igazi égi szerelem földi mása: Vas Juliska foglalkozását tekintve csárdatulajdonos, akit nem családi drámák, hanem néhány rakoncátlan „paradicsomképű” próbál kizökkenteni az élet megszokott rendjéből. De Vas Juliska nem rest küzdeni a maga eszközeivel: seprűvel abajgatja az ördögöt, aki nem jár túl az eszén akkor sem, ha angyalbőrbe bújva próbálja álcázni magát. Éles esze mellett természetesen a gyerekek is segítségére vannak ebben a harcban, hiszen ők azok, akiknek oda van adva a mindent látó szem szerepe. A kicsik, akiket talpig beszippant a történet, egymást túlkiabálva próbálják lelkesen a szereplők tudtára juttatni, hol bujkál az ördög. Vas Juliskának azonban van még egy fegyvere: ez a „tüzes víz”, a pálinka, aminek csodatévő tulajdonsága, hogy szerelmet izzít. Juliska minden töltéskor kicsit mellélöttyent, amiből bőven jut a szájtátva izguló nézőközönségre is, akik jó néven veszik a meglepetés-cseppeket, és újra és újra hahotázva zökkennek ki a komolyra forduló harc menetéből.
Nem csoda tehát, hogy Vitéz László már a Juliska Csárdából kiszűrődő dudorászás hallatán fülig szerelmes lesz, aminek azután a Rómeó és Júliából vett romantikus idézetekkel jelét is adja. Szerencsére Vas Juliska is viszonozza László érzéseit, szerelmük beteljesüléséért azonban ki kell állniuk néhány próbát: az előadás legfeszültebb pontja, amikor Fabók Mancsi a fején óriási (piros hálósipkás!) koponya-maszkkal tűnik fel. Nem más jelenik így meg, mint a Halál. A bábjátékokban soha nem látott félelmetes, elváltoztatott hangú szereplő kiváltotta feszültséget azonban szóviccek oldják, például ahogyan a Mancsi fején a halál-maszkkal, kezén a két szereplővel megszólal: „Te, László, mi most a Halál markában vagyunk?”. Végül pedig táncba forduló, zenés huzavona veszi kezdetét.