IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, ELSŐ NAP
Nagy öröm számunkra, hogy a távoli Sepsiszentgyörgyből érkező Cimborák Bábszínház előadása nyithatja meg fesztiválunkat. A Csodaszarvas című bábelőadás a Cimborák Bábszínház és Fabók Mancsi Bábszínháza közös produkciója.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni- mondja a régi ének. Ha odáig nem is merészkedünk ebben a félórában, a régi világ hangszereiről megtudunk egyet, s mást. Táncra pördülünk a híres kecskebőr duda sípolására. Megismerkedünk a bűvös-bájos hangszerrel a dorombbal, amelyet vándorló cigány kovácsmesterek mártogattak tűzbe-vízbe a hajdani Európában. A körtemuzsika meg segítségünkre válik, hogy megmutassa országnak-világnak, ki a jó gyerek a mai „kincskeresők” közül. Énekmondáshoz, tánchoz megpendül majd a koboz, a lantfélék tágas családjából. A dibdáb útról megtérő kicsiny vándorokat az „égi angyalok trombitájának” kisöccse, a pásztorfurulya hangja köszönti.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
A Langaléta Garabonciások előadásában nemcsak a kiérdemesült, nagyotmondó huszár történetei nőnek hatalmasra a képzelet dagasztóteknőjében, hanem maga Háry János is óriássá nő, s vágtat tüzes paripáján csatákon és „tapsviharokon” át a kurtalábú nézők szíve-lelkéig. A szabadtéri fesztiválok elmaradhatatlan színfoltja a gólyalábas alakoskodók játéka. A közönség közé vegyülnek, megviccelik őket, kicsiket és nagyokat a játékokba, tréfás vetélkedőkbe bevonva teremtenek feledhetetlen hangulatot.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Két jó rokon összeül...
- csuvas és csángó dalok
Testvér-, család-, és rokonszeretet a fő témája az Etil menti csuvas népnek és estünknek, melyen csuvas és moldvai csángó dalok, imák, történetek hangzanak el. Rokondallamok, rokon gondolatok? Hosszú, boldog kutatás nem várt eredményei kerülnek bemutatásra.
Az emberi emlékezet sokszor „kis” népeknek hajtott nagy, lombos koronát. A csuvasoknak is azt hajtott. Susogása a magyar fülnek is ismerős, de egy ágról nyíló kettős virága — az ünnepélyes rokon- és sörtisztelet — főleg így, összefonódva, egy tőről hajtva, felénk ismeretlen. Dalaikban, meséikben, imáikban, és még gyermekmondókáikban is virágzik a „sörköltészet”, ám közülük is kitűnik szaporaságával és szépségével ez a bizonyos „ág”: a „sördal”.
A „sördalok” csak kisebb részben szólnak a sörről. A csuvasoknál egy dal többnyire nem attól „sördal”, hogy sört emleget, hanem főleg attól, hogy a rokonságot dicséri, a rokonvendégséget magasztalja! Ahogy életükben a rokonlátogatás és az ünnepélyes sörivás: együtt járó, páros öröm — költészetükben is rokonság és sör: páros fogalom.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
Az Örökölt honvágy egy személyes vallomás a két nemzethez tartozás szépségeiről és terhéről.
Magyar-venezuelai alkotóként a két kultúra közötti létezés egyszerre gazdagító és fájdalmas
tapasztalat: miközben itt nőttem fel, él bennem egy távoli haza hiánya is. Az előadás a venezuelai
legendák világán keresztül mutatja meg, hogy hogyan válhat a honvágy az önazonosság
keresésének mozgatójává.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
Igazat mondani nem mindig könnyű. Különösen nem az, ha egy egyszerű juhász nagyhatalmú királyok vitájának kellős közepébe csöppen. Az igazságot ugyanis sokféleképpen el lehet mondani, rengeteg nézőpontból lehet vizsgálni. Ez benne a macerás. Ki mondja? Kinek mondja? Miért mondja?
Ráadásul hősünk úgy született, hogy csak igazat tud mondani. Így bizony nem zökkenőmentes az élet, hát még, ha a szerelem is rabul ejti az ember szívét.
A Ziránó Színház új előadásában az ismert magyar népmese frissen, humorral és sok játékkal igyekszik megtalálni az igazságot.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
A Musica Veneris egy nemrég alakult formáció, amely a Zsámbéki-medence és környéke népzenészeiből jött létre.
A zenekar elsősorban a középkori világi és szakrális zene, valamint az erdélyi és moldvai népzene kapcsolódási pontjait kutatja, és e két zenei világot ötvözi.
Vokális repertoárjukban históriás énekek, népdalok és népballadák szerepelnek.
Hangszerelésükben a középkori hangzásvilág és az autentikus magyar népzene hangzása egyaránt megjelenik.
A különleges zenei montázst tekerő, dob, gardon, duda, furulya,koboz és hegedűk szólaltatják meg.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, NEGYEDIK NAP
A játékos, Lénárt András saját mikrokozmoszának deszkáin, saját teremtett világának és különleges technikájának színházi keretei között apró bábokkal játszik, egy pici asztalon. Becketti mozaikok sora bontakozik ki a sötétből, rajzolódik ki a pergő homok alól. Különös ásatás ez a lélek mélyére, a világ kezdeteiről.
Az előadást megalkotta és játssza: Lénárt András
12+
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, NEGYEDIK NAP
Forog a malomkerék, Mihály molnár harsány énekkel őröli a búzát. Az alvilág ördögei nem nézik jó szemmel a jókedvet és énekszót, megállítják a patakot és elrabolják Katalinkát, a molnár szerelmét. Küzdelmes harc, kitartás, hit és bátorság kell ahhoz, hogy a világ jókedve győzedelmeskedjen és a malom helyreálljon.
Somogyi történetekből bábszínpadra igazította Écsi Gyöngyi
Zenész: Kovács Marcell
"London, Párizs, New York, Vlagyivosztok és Iregszemcse után most először a Zsámbéki Zsöllyekertben a Vörösmarty Cirkusz - Világszám!
Fellépnek: Csongor és Tünde, a trapéz két letüneményes csillaga Ilma és Balga, a két fantasztikus bohóc Mirigy, illúzionista és szabadulóművész Kurrah, Bezzegh és Duzzogh az ördögi ugrócsoport...
Ki ne hagyják semmi módon!"
Élt egyszer, régestelen, régedes régen egy öreg király, akinek volt egy gyönyörűséges leánykája. Udvaruknak közepében, ezt maguk elhinni nem fogják, egy olyan tüneményes fa állt! Az olyan magos volt, hogy minden bizonnyal az eget érte. Azért mondom, hogy „minden bizonnyal”, mert azt csak találgatni lehetett, annak a fának az ágait, a lombozatját ugyanis senki emberfia nem látta. Úgy is hítták ezért, hogy tetejetlen fa. Egyesek úgy hitték, hogy annak a lombkoronája (ha egyáltalán van neki, ugye) egyenest direkt beléfúródik az ég boltozatába, annak hét rétegét átalszakítja, s egész a Jóisten lába ujjacskájáig felér, s lent a gyökerei pedig a mélyben az alvilágig nyújtóznak. Úgy tartották, hogy a fa legeslegtetején ott egy forráskútacsa, mely a szerelemnek, s minden életnek forrása… Ezeket találgatták az emberek, de bizonyosat egy sem tudhatott, mert arra a fára senki emberfia még fel nem mászott soha…
Előadásunkat 50 percben 5 éven felüli közönségünknek ajánljuk.
Pajzán históriánk forrásai a magyar népi szerelmes történetek, szerelmi kiokosítók hol szomorú, hol víg gyűjtései. Vásári bábjátékunk végig kíséri, hogyan lesz a szerelmi tűzkeresztségen éppen csak átesett leánykából e téren sokat tapasztalt, meglett asszony. A virágnyelven elbeszélt, legjobb ízű népi humorral fűszerezett történet fő témája „Ádámságunk” és „Évaságunk” az emberi élet különböző szakaszaiban. Szeretettel ajánljuk alig- serdült és korosabb nézőinknek egyaránt.
