Események - okt 25, 2026

IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni- mondja a régi ének. Ha odáig nem is merészkedünk ebben a félórában, a régi világ hangszereiről megtudunk egyet, s mást. Táncra pördülünk a híres kecskebőr duda sípolására. Megismerkedünk a bűvös-bájos hangszerrel a dorombbal, amelyet vándorló cigány kovácsmesterek mártogattak tűzbe-vízbe a hajdani Európában. A körtemuzsika meg segítségünkre válik, hogy megmutassa országnak-világnak, ki a jó gyerek a mai „kincskeresők” közül. Énekmondáshoz, tánchoz megpendül majd a koboz, a lantfélék tágas családjából. A dibdáb útról megtérő kicsiny vándorokat az „égi angyalok trombitájának” kisöccse, a pásztorfurulya hangja köszönti.

IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
A Langaléta Garabonciások előadásában nemcsak a kiérdemesült, nagyotmondó huszár történetei nőnek hatalmasra a képzelet dagasztóteknőjében, hanem maga Háry János is óriássá nő, s vágtat tüzes paripáján csatákon és „tapsviharokon” át a kurtalábú nézők szíve-lelkéig. A szabadtéri fesztiválok elmaradhatatlan színfoltja a gólyalábas alakoskodók játéka. A közönség közé vegyülnek, megviccelik őket, kicsiket és nagyokat a játékokba, tréfás vetélkedőkbe bevonva teremtenek feledhetetlen hangulatot.

IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Két jó rokon összeül...
- csuvas és csángó dalok

Testvér-, család-, és rokonszeretet a fő témája az Etil menti csuvas népnek és estünknek, melyen csuvas és moldvai csángó dalok, imák, történetek hangzanak el. Rokondallamok, rokon gondolatok? Hosszú, boldog kutatás nem várt eredményei kerülnek bemutatásra.

Az emberi emlékezet sokszor „kis” népeknek hajtott nagy, lombos koronát. A csuvasoknak is azt hajtott. Susogása a magyar fülnek is ismerős, de egy ágról nyíló kettős virága — az ünnepélyes rokon- és sörtisztelet — főleg így, összefonódva, egy tőről hajtva, felénk ismeretlen. Dalaikban, meséikben, imáikban, és még gyermekmondókáikban is virágzik a „sörköltészet”, ám közülük is kitűnik szaporaságával és szépségével ez a bizonyos „ág”: a „sördal”.
A „sördalok” csak kisebb részben szólnak a sörről. A csuvasoknál egy dal többnyire nem attól „sördal”, hogy sört emleget, hanem főleg attól, hogy a rokonságot dicséri, a rokonvendégséget magasztalja! Ahogy életükben a rokonlátogatás és az ünnepélyes sörivás: együtt járó, páros öröm — költészetükben is rokonság és sör: páros fogalom.