IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, ELSŐ NAP
Nagy öröm számunkra, hogy a távoli Sepsiszentgyörgyből érkező Cimborák Bábszínház előadása nyithatja meg fesztiválunkat. A Csodaszarvas című bábelőadás a Cimborák Bábszínház és Fabók Mancsi Bábszínháza közös produkciója.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni- mondja a régi ének. Ha odáig nem is merészkedünk ebben a félórában, a régi világ hangszereiről megtudunk egyet, s mást. Táncra pördülünk a híres kecskebőr duda sípolására. Megismerkedünk a bűvös-bájos hangszerrel a dorombbal, amelyet vándorló cigány kovácsmesterek mártogattak tűzbe-vízbe a hajdani Európában. A körtemuzsika meg segítségünkre válik, hogy megmutassa országnak-világnak, ki a jó gyerek a mai „kincskeresők” közül. Énekmondáshoz, tánchoz megpendül majd a koboz, a lantfélék tágas családjából. A dibdáb útról megtérő kicsiny vándorokat az „égi angyalok trombitájának” kisöccse, a pásztorfurulya hangja köszönti.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
A Langaléta Garabonciások előadásában nemcsak a kiérdemesült, nagyotmondó huszár történetei nőnek hatalmasra a képzelet dagasztóteknőjében, hanem maga Háry János is óriássá nő, s vágtat tüzes paripáján csatákon és „tapsviharokon” át a kurtalábú nézők szíve-lelkéig. A szabadtéri fesztiválok elmaradhatatlan színfoltja a gólyalábas alakoskodók játéka. A közönség közé vegyülnek, megviccelik őket, kicsiket és nagyokat a játékokba, tréfás vetélkedőkbe bevonva teremtenek feledhetetlen hangulatot.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, MÁSODIK NAP
Két jó rokon összeül...
- csuvas és csángó dalok
Testvér-, család-, és rokonszeretet a fő témája az Etil menti csuvas népnek és estünknek, melyen csuvas és moldvai csángó dalok, imák, történetek hangzanak el. Rokondallamok, rokon gondolatok? Hosszú, boldog kutatás nem várt eredményei kerülnek bemutatásra.
Az emberi emlékezet sokszor „kis” népeknek hajtott nagy, lombos koronát. A csuvasoknak is azt hajtott. Susogása a magyar fülnek is ismerős, de egy ágról nyíló kettős virága — az ünnepélyes rokon- és sörtisztelet — főleg így, összefonódva, egy tőről hajtva, felénk ismeretlen. Dalaikban, meséikben, imáikban, és még gyermekmondókáikban is virágzik a „sörköltészet”, ám közülük is kitűnik szaporaságával és szépségével ez a bizonyos „ág”: a „sördal”.
A „sördalok” csak kisebb részben szólnak a sörről. A csuvasoknál egy dal többnyire nem attól „sördal”, hogy sört emleget, hanem főleg attól, hogy a rokonságot dicséri, a rokonvendégséget magasztalja! Ahogy életükben a rokonlátogatás és az ünnepélyes sörivás: együtt járó, páros öröm — költészetükben is rokonság és sör: páros fogalom.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
Az Örökölt honvágy egy személyes vallomás a két nemzethez tartozás szépségeiről és terhéről.
Magyar-venezuelai alkotóként a két kultúra közötti létezés egyszerre gazdagító és fájdalmas
tapasztalat: miközben itt nőttem fel, él bennem egy távoli haza hiánya is. Az előadás a venezuelai
legendák világán keresztül mutatja meg, hogy hogyan válhat a honvágy az önazonosság
keresésének mozgatójává.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
Igazat mondani nem mindig könnyű. Különösen nem az, ha egy egyszerű juhász nagyhatalmú királyok vitájának kellős közepébe csöppen. Az igazságot ugyanis sokféleképpen el lehet mondani, rengeteg nézőpontból lehet vizsgálni. Ez benne a macerás. Ki mondja? Kinek mondja? Miért mondja?
Ráadásul hősünk úgy született, hogy csak igazat tud mondani. Így bizony nem zökkenőmentes az élet, hát még, ha a szerelem is rabul ejti az ember szívét.
A Ziránó Színház új előadásában az ismert magyar népmese frissen, humorral és sok játékkal igyekszik megtalálni az igazságot.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, HARMADIK NAP
A Musica Veneris egy nemrég alakult formáció, amely a Zsámbéki-medence és környéke népzenészeiből jött létre.
A zenekar elsősorban a középkori világi és szakrális zene, valamint az erdélyi és moldvai népzene kapcsolódási pontjait kutatja, és e két zenei világot ötvözi.
Vokális repertoárjukban históriás énekek, népdalok és népballadák szerepelnek.
Hangszerelésükben a középkori hangzásvilág és az autentikus magyar népzene hangzása egyaránt megjelenik.
A különleges zenei montázst tekerő, dob, gardon, duda, furulya,koboz és hegedűk szólaltatják meg.
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, NEGYEDIK NAP
A játékos, Lénárt András saját mikrokozmoszának deszkáin, saját teremtett világának és különleges technikájának színházi keretei között apró bábokkal játszik, egy pici asztalon. Becketti mozaikok sora bontakozik ki a sötétből, rajzolódik ki a pergő homok alól. Különös ásatás ez a lélek mélyére, a világ kezdeteiről.
Az előadást megalkotta és játssza: Lénárt András
12+
IV. ZSÖLLYEKERT FESZTIVÁL, NEGYEDIK NAP
Forog a malomkerék, Mihály molnár harsány énekkel őröli a búzát. Az alvilág ördögei nem nézik jó szemmel a jókedvet és énekszót, megállítják a patakot és elrabolják Katalinkát, a molnár szerelmét. Küzdelmes harc, kitartás, hit és bátorság kell ahhoz, hogy a világ jókedve győzedelmeskedjen és a malom helyreálljon.
Somogyi történetekből bábszínpadra igazította Écsi Gyöngyi
Zenész: Kovács Marcell
"London, Párizs, New York, Vlagyivosztok és Iregszemcse után most először a Zsámbéki Zsöllyekertben a Vörösmarty Cirkusz - Világszám!
Fellépnek: Csongor és Tünde, a trapéz két letüneményes csillaga Ilma és Balga, a két fantasztikus bohóc Mirigy, illúzionista és szabadulóművész Kurrah, Bezzegh és Duzzogh az ördögi ugrócsoport...
Ki ne hagyják semmi módon!"
Élt egyszer, régestelen, régedes régen egy öreg király, akinek volt egy gyönyörűséges leánykája. Udvaruknak közepében, ezt maguk elhinni nem fogják, egy olyan tüneményes fa állt! Az olyan magos volt, hogy minden bizonnyal az eget érte. Azért mondom, hogy „minden bizonnyal”, mert azt csak találgatni lehetett, annak a fának az ágait, a lombozatját ugyanis senki emberfia nem látta. Úgy is hítták ezért, hogy tetejetlen fa. Egyesek úgy hitték, hogy annak a lombkoronája (ha egyáltalán van neki, ugye) egyenest direkt beléfúródik az ég boltozatába, annak hét rétegét átalszakítja, s egész a Jóisten lába ujjacskájáig felér, s lent a gyökerei pedig a mélyben az alvilágig nyújtóznak. Úgy tartották, hogy a fa legeslegtetején ott egy forráskútacsa, mely a szerelemnek, s minden életnek forrása… Ezeket találgatták az emberek, de bizonyosat egy sem tudhatott, mert arra a fára senki emberfia még fel nem mászott soha…
Előadásunkat 50 percben 5 éven felüli közönségünknek ajánljuk.
Pajzán históriánk forrásai a magyar népi szerelmes történetek, szerelmi kiokosítók hol szomorú, hol víg gyűjtései. Vásári bábjátékunk végig kíséri, hogyan lesz a szerelmi tűzkeresztségen éppen csak átesett leánykából e téren sokat tapasztalt, meglett asszony. A virágnyelven elbeszélt, legjobb ízű népi humorral fűszerezett történet fő témája „Ádámságunk” és „Évaságunk” az emberi élet különböző szakaszaiban. Szeretettel ajánljuk alig- serdült és korosabb nézőinknek egyaránt.
FIGYELEM! ELŐADÁSUNK BETEGSÉG MIATT SAJNÁLATOS MÓDON ELMARAD! SZÍVES MEGÉRTÉSÜKET KÉRJÜK.
Misztériumjátékunkban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját.
Az előadást megalkották és játsszák.
.Navratil Andrea – Liszt Ferenc- díjas népdalénekesnő
.Fabók Mariann – Blattner Géza-díjas bábművész
.Keresztes Nagy Árpád – népzenész
.Fejér Simon Pál - népzenész
TervezőkCsilléry Orsolya
.Fenyvesi Gábor
.Grosschmid Erik (Blattner Géza-díjas tervező)
.Palya Gábor
.Mészáros Gábor
Az előadás a Zsámbéki Öregtemplomban lesz megtartva.
Palóc népmese arról, hogy a szegénységből és a kiúttalanságból igenis vezet kiút, hogy igenis van a világnak teteje, ahonnan belátni az ég mélységéig és van tüzes alja is, amit az igazak meg tudnak járni. Hősünk a legkisebb búzaszemből dagasztott cipót eszi meg, elolvassa a világ legbölcsebb könyvét, és ennek erejével megküzd a világ gondjával-bajával, és megtalálja az elveszett napot.
Az előadásban ötvöződik a bábjátékos, népdalénekes és mesemondó szerep. A mese egyes elemeiből kirajzolódnak az évezredes magyar lelkiséget meghatározó irányvonalak és képet festenek a keresztyén létformában máig életben maradó népi bölcsességről.
Écsi Gyöngyi 2000-ben Győrben a legjobb bábszínésznői díját kapta, 2003-ben Budapesten az elsőként kiosztott Michel Indali-díjjal, 2007-ben Pozsonyban a Mikola-díjjal jutalmazták. Kováts Marcell a népi hangszerek széles skáláját szólaltatja meg, a tekerőlanttól kezdve a furulyákon túl a dudáig. A mese felajánlja a közreműködést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A(z) Árgyélus Meseszínház előadása
Mesés interaktív konyhakoncert nem csak gyerekeknek, melyben mint egy kincses almáriumban lesz szó beszélő kenyérről, csodanövő búzáról, aranylisztről s lélekszakadva szaladó malomról, recés levelű szőlőről s tátim hozta borról, testvérségről, szeretetről...
A gyász, s a fájdalom egy nemzet életében is idővel, ha dolgozunk rajta, átváltozhat hitté, tanulsággá, nemzetmegtartó erővé. Ekkor eleink áldozata némiképp értelmet nyerhet. Keresztes Nagy Árpád közel fél évezredes énekelt verseket szólaltat meg előadásában, megidézve őseink szellemiségét, hazaszeretetét.
Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Nagybárcsai Mátyás, Csáti Demeter és még mások versein keresztül érezhetjük át a két birodalom szorításában lévő magyarság küzdelmét...
Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek.
Népzenei koncert mesével és tánccal, melyen ha nem is lóháton, de hasonlóan ráérősen elidőzve - az ember és a ló érzékeny kapcsolatát szem előtt tartva s azt a népdalok szövegein keresztül bemutatva - Erdély legszebb vidékeire jutunk el. Énektanítás, mesemondás, népi nyelvtörők és még mi minden! Kezdődjön a tánc!
A koncertet követően "Zsöllyekert záró" táncház!
Berecz András ezen az estén nem azt a nagy derék pompás aranyszőke Igazságot keresi, hanem azt a kopott, kicsi szürkét, kinek sokszor üres tarisznya a zászlaja, és a gyomra morog, nem a szája.
Tárgyát a hagyományban felhalmozott mélyemlékezetben keresi, és ebben a forrásban feltűnő, hogy mennyire nem kételkedik egy pillanatra sem, fejest ugrik belé, ficánkol benne.
Mátyás király, léha udvaroncok, az Igazságon élősködő ravasz és hatalomvágyó Hamisság, a kőkertbe zárt liliom öröme, az Igazság ritka trónolása… mind útjába kerül. A tömör képek, eleven hasonlatok, súlyos metaforák a mese műfajt a filozófia partjaira sodorják. Ott határos vele, ahol a színek nem fakulnak, a jó kedv nem lohad, az életerő ernyedetlen és játék a létezés.
Az előadás megtekintését felnőtt közönségünknek ajánljuk.
