Események - október 11 - augusztus 22

FIGYELEM! ELŐADÁSUNK BETEGSÉG MIATT SAJNÁLATOS MÓDON ELMARAD! SZÍVES MEGÉRTÉSÜKET KÉRJÜK.

Misztériumjátékunkban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját.
Az előadást megalkották és játsszák.
.Navratil Andrea – Liszt Ferenc- díjas népdalénekesnő
.Fabók Mariann – Blattner Géza-díjas bábművész
.Keresztes Nagy Árpád – népzenész
.Fejér Simon Pál - népzenész
TervezőkCsilléry Orsolya
.Fenyvesi Gábor
.Grosschmid Erik (Blattner Géza-díjas tervező)
.Palya Gábor
.Mészáros Gábor
Az előadás a Zsámbéki Öregtemplomban lesz megtartva.

Palóc népmese arról, hogy a szegénységből és a kiúttalanságból igenis vezet kiút, hogy igenis van a világnak teteje, ahonnan belátni az ég mélységéig és van tüzes alja is, amit az igazak meg tudnak járni. Hősünk a legkisebb búzaszemből dagasztott cipót eszi meg, elolvassa a világ legbölcsebb könyvét, és ennek erejével megküzd a világ gondjával-bajával, és megtalálja az elveszett napot.
Az előadásban ötvöződik a bábjátékos, népdalénekes és mesemondó szerep. A mese egyes elemeiből kirajzolódnak az évezredes magyar lelkiséget meghatározó irányvonalak és képet festenek a keresztyén létformában máig életben maradó népi bölcsességről.

Écsi Gyöngyi 2000-ben Győrben a legjobb bábszínésznői díját kapta, 2003-ben Budapesten az elsőként kiosztott Michel Indali-díjjal, 2007-ben Pozsonyban a Mikola-díjjal jutalmazták. Kováts Marcell a népi hangszerek széles skáláját szólaltatja meg, a tekerőlanttól kezdve a furulyákon túl a dudáig. A mese felajánlja a közreműködést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A(z) Árgyélus Meseszínház előadása

Mesés interaktív konyhakoncert nem csak gyerekeknek, melyben mint egy kincses almáriumban lesz szó beszélő kenyérről, csodanövő búzáról, aranylisztről s lélekszakadva szaladó malomról, recés levelű szőlőről s tátim hozta borról, testvérségről, szeretetről...

A gyász, s a fájdalom egy nemzet életében is idővel, ha dolgozunk rajta, átváltozhat hitté, tanulsággá, nemzetmegtartó erővé. Ekkor eleink áldozata némiképp értelmet nyerhet. Keresztes Nagy Árpád közel fél évezredes énekelt verseket szólaltat meg előadásában, megidézve őseink szellemiségét, hazaszeretetét. 
Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Nagybárcsai Mátyás, Csáti Demeter és még mások versein keresztül érezhetjük át a két birodalom szorításában lévő magyarság küzdelmét...

Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek.

Népzenei koncert mesével és tánccal, melyen ha nem is lóháton, de hasonlóan ráérősen elidőzve - az ember és a ló érzékeny kapcsolatát szem előtt tartva s azt a népdalok szövegein keresztül bemutatva - Erdély legszebb vidékeire jutunk el. Énektanítás, mesemondás, népi nyelvtörők és még mi minden! Kezdődjön a tánc!

A koncertet követően "Zsöllyekert záró" táncház!

Berecz András ezen az estén nem azt a nagy derék pompás aranyszőke Igazságot keresi, hanem azt a kopott, kicsi szürkét, kinek sokszor üres tarisznya a zászlaja, és a gyomra morog, nem a szája.

Tárgyát a hagyományban felhalmozott mélyemlékezetben keresi, és ebben a forrásban feltűnő, hogy mennyire nem kételkedik egy pillanatra sem, fejest ugrik belé, ficánkol benne.
Mátyás király, léha udvaroncok, az Igazságon élősködő ravasz és hatalomvágyó Hamisság, a kőkertbe zárt liliom öröme, az Igazság ritka trónolása… mind útjába kerül. A tömör képek, eleven hasonlatok, súlyos metaforák a mese műfajt a filozófia partjaira sodorják. Ott határos vele, ahol a színek nem fakulnak, a jó kedv nem lohad, az életerő ernyedetlen és játék a létezés.

Az előadás megtekintését felnőtt közönségünknek ajánljuk.